V hlave kravy

JULIANA MRVOVÁ - V HLAVE KRAVY
Kresťania nejedia masalu

Művek a Corpus Christii, Texas, USA; Xalapa, Veracruz, Mexico; és Sohra / Cherapujee, Meghalaya, India rezidenciákról

Megnyitó: 5.7.2016, 18:00

Időtartam: 5.7. - 23.7. 2016

-

NYC – Corpus Christii – Terlingua – Mexico City DF – Xalapa – La Ceiba – Oaxaca - San Cristóbal de las Casas – Tulum – Sohra – Shillong

Három hónap - három rezidencia. Élet az úton, festmények a hátizsákban. Texas, Mexiko, India.

A xalapai rezidencia a Veracruzana Egyetem Képzőművészeti Intézetének meghívására jött létre, abban az iskolában, ahol tizennégy évvel ezelőtt csereprogram keretében tanultam. A 14 évvel későbbi projekt kicsit olyan, mint egy amerikai film, amely a múltból a jelenbe visz át. A Mexiko felé vezető út előkészítésekor teljesen természetesen merült fel a terv, hogy Amerikát is meglátogassam.

Márciust Katarína Janečková festőnél töltöttem Corpus Christii városában, egy texasi kisvárosban, halakkal teli lagúnán, ahol reggel pelikánok sétálnak a ház előtt. A szinte westernből való faház teraszán rendeztük be a műtermet. A Corpusban töltött három hetet út szakította meg a Mexiko határán fekvő Chihuahua-sivatagba és Terlingua szellemvárosába.

Néhány éjszaka egy ezüst lakókocsiban, a sivatag közepén, ahol éjjel kojotok üvöltenek és pumák nesztelenül lépkednek, ihlette az első – texasi képet. Ebben a sivatag mikrotörténetei a lagúna madárvilágával keveredtek. Texasban számos rajz és papírra készült festmény is született, némelyik már a New Yorkban töltött hét alatt – amerikai földön tett első állomásomon.

Texasból Mexico City már csak egy ugrás. Onnan busszal a vágyott Xalapába, ahol egykor rájöttem, mit akarok valójában festeni, és azzal a meggyőződéssel tértem vissza Európába, hogy Mexiko földjére újra ellátogatok. Eltelt 14 év, Xalapa megváltozott, a barátok többsége elköltözött. Kicsit úgy tűnt, a várossal való találkozás olyan, mint egy szeretői viszontlátás évek múltán, amikor már egyikünk sem tudja, mi volt közös bennünk.

Néhány nap munka után az Instituto de Artes Plásticasban elindultam a vidéki La Ceiba gráfica haciendába – művészek, főként grafikusok alkotóközpontjába –, ahol egy hét alatt elkészítettem a következő – mexikói kép alapját. Xalapába visszatérve egynapos kiállítást rendeztem az IAP-ban a Veracruz államban töltött három hét festményeiből és rajzaiból.

Aztán road tripre indultam Mexiko déli része felé, 14 évvel ezelőtti utam nyomában. Útközben rajzok, szövegek és kis, papírra készült festmények születtek. Három városon és művészekkel, barátokkal való különféle találkozásokon át érkeztem meg Tulum strandjára, ahol az út valahol a S´iaan Kaan lagúnában zárult le, amelynek megígértem, hogy újra visszatérek.

Négy nap után Európában, az indiai vízumra várva, Dillí érintésével Guwahatiba repültem: első találkozás Indiával, Asam államban, a Siedmych Sestier részeként, a világ etnikailag legváltozatosabb térségében. Amerika elhagyása után a hetedik napon végre megérkeztem Sohra hegyi falujába, más néven Cherapunjee, állítólag a világ legesősebb helyére.

A rezidenciát a szlovák Jana Bednárová és indiai barátja, Alakesh Datta szervezte, a Picasso Pupils Interational Art Community tagjai, a Shillong Public School együttműködésével.

Három hét festés után az esős, ködös Sohrában, ahol gyakran csak fejlámpával és gyertyafénynél dolgoztunk (a viharok apokaliptikusak voltak, és néha három éjszakán át is tartottak), Meghalaya fővárosába, Shillongba költöztünk, ahol háromnapos kiállításra került sor az Asian Confluence-ban. Állítólag ez volt a kortárs művészek első kiállítása a városban.

Köszönöm Katarínának, Gerardnak, az IAP Xalapának és a Picasso Pupilsnak – Jane, Alakesh és Aaron – a lehetőséget, hogy 3 hónapon át csak a festésnek szentelhettem magam, valamint minden barátomnak, akiknél az út során laktam: Miruš, Mato, Carla, Marie Sol.

Juliana Mrvová