SVIATOČNÉ PREDSTIERANIE

Megnyitó: 14. 4. 2022 (csütörtök) 18:00
Időtartam: 14. 4. – 1. 5. 2022
Kurátor: Omar Mirza
Cím: DOT. Contemporary Art Gallery, Bottova 1, Bratislava, 811 09

Ezt a projektet anyagilag támogatta a Bratislavský samosprávny kraj – a legjobb hely az élethez

-----------

Két évvel ezelőtt, amikor Ivana Šátekovának a DOT Galériában Milý koniec sveta címmel volt kiállítása, senki sem sejthette, hogy ez a vég hamarosan sokkal közelebb lesz, mint reméltük volna. Pandémia, háború, klímaválság… Mi jön ezután? Azt ugyan nem tudjuk, bizonyos jelenségek azonban bármely korban mindennapi folklórunk állandó részét képezik – xenofóbia, rasszizmus, homofóbia, sovinizmus, szexizmus, mizogínia. És különösen az utóbbi kettővel foglalkozik a művész részletesebben új műveiben – a hímzett abroszokban, amelyeket a Sviatočné predstieranie című kiállításon mutat be.

Ivana Šáteková már valamikor 2016 körül elkezdett hímezni. A Hore hajl, dole hajl ciklust a šoporniai hímzés ihlette – folklór „képregények”, amelyek a falusi nép életének motívumait ábrázolják. Ivana szarkasztikusan mutatott rá az önmagunkról mint galamblelkű, vendégszerető és szívélyes nemzetről alkotott idealizált kép fonákjára. Egyszersmind önironikusan mutatta be a hímzések ellenkező, „csúnya” oldalát, leleplezve saját ügyetlenségét – annak ellenére, hogy nőként a kézimunkában való jártasságot várnák el tőle. A jelenlegi kiállításon folytatja a hímzést, ezúttal azonban nagy formátumokon és túlnyomórészt géppel.

Még a 20. század elején is voltak Szlovákiában olyan vidékek, ahol az abroszt csak jelentős alkalmakkor és ünnepekkor terítették fel, hétköznap pedig az asztal fedetlen maradt. A hagyományos asztali rendnek szigorú szabályai voltak – az asztalnál többnyire csak a férfiak ülhettek, a nők állva ettek, vagy a fal menti padokon ülve.

A néphit szerint még a menyasszonyok sem ülhettek le az esküvőn evés közben, nehogy később nélkülözzenek. Az abroszok a többi lakástextillel együtt (huzatok, lepedők, függönyök) a menyasszony kelengyéjének jelentős részét alkották. A hímzett abroszok azonban eredetileg nem voltak általánosan elterjedtek, noha a hímzés a népi alkotókészség leggazdagabb és legfejlettebb megnyilvánulásai közé tartozott.

Ivana Šáteková különféle, horgolt és hímzett ornamentális szegélyű abroszokat és szalvétákat használ képei alapjául – a festővászonhoz hasonlóan. Nem ecsettel vagy tollal rajzol, hanem a varrógép tűjével, amellyel kérlelhetetlenül, szúrósan, ironikusan, humorosan és komolyan kommentálja a társadalom aktuális történéseit.

A művész különféle plasztikus díszeket és gyöngyöket is használ (vöröseket, mint a vér vagy a bor), jeleneteinek azt a dekoratív brutalitást kölcsönözve, amellyel az interneteken szívesen tompítjuk magunkat. A közösségi oldalakon megmutatkozó, egyre tragikusabb nemzeti tompasághoz kapcsolódnak azok a gyűlöletkeltő kommentidézetek, amelyeket Ivana a pandémiával, az oltással, a nők jogaival, a menekültekkel vagy az ukrajnai háborúval kapcsolatos státuszai és reakciói alatt kapott.

Fáradságos kihímzésüket sajátos terápiaként is felfoghatjuk. Meg kell még jegyezni, hogy abroszain ugyan főként nők szenvednek, ám éppen ők azok, akik pletykálnak vagy gyűlöletkommenteket írnak – a művész tehát nem moralizál, hanem a kritikát saját soraiba is irányítja.

A mélyen gyökerező patriarchális viselkedésminták, a népivé vált sztereotip nézetek, a gyűlölet, a pletyka, az irigység, a szenteskedés, az alkoholizmus, a nők elleni erőszak zárt ajtók mögött és nyilvánosan is (húsvéti korbácsolás) – ezek nem a kulturális örökség olyan megnyilvánulásai, amelyeket keményített társadalmunk büszkén kiállítana a keményített abrosszal terített ünnepi asztalra. Csakhogy mi ezeket az „értékeinket” többnyire csak színleljük…

Idén húsvétkor a korbácsos legények helyett Ivana Šáteková hímezi ki önöket alaposan, vizuálisan. Tessék, kedves vendégek, üljenek az ünnepi asztalhoz, és zabálják csak be!

_
A kiállítás a Fond na podporu umenia támogatásával valósul meg
_

Ivana Šáteková (*1984)

a bratislavai VŠVU-n végzett. 2013-ban az Essl Art Award döntőse lett, 2014-ben a Cena Nadácie Tatra banky díjában részesült. Alkotásában képregény és könyvekben vagy az interneten talált fotók ihlette festészetet és rajzot használ, de más médiumokkal is dolgozik (hímzés, objekt, interaktív installáció).

Jellemző rá a kérlelhetetlen humor, az irónia és a távolságtartás, amelyekkel az aktuális társadalmi témákhoz szól hozzá. Szívesen kapcsolja össze a történelmet, a folklórt és a népi hagyományokat a jelenlegi világgal, és ennek alapján kommentálja a szlovák társadalom mélyen gyökerező paradoxonait és abszurditásait. A Dzive rajztrió tagja, és közreműködik a Bublina gyermeklapnál.