V obraze / Robert Švarc, Zvrhlé umenie - 21.11.2018

Már az ötödik előadás a népszerű “V obraze” előadássorozatból, amely végigvezeti Önt a kortárs művészet világának minden lényeges információján. Tájékozódjon a művészettörténet legfontosabb tényeiről. Ismerje meg a kortárs művész és a műtárgypiac aktuális kérdéseit. Hagyja, hogy ez a látszólag megfoghatatlan világ mélyebbre vonja.

Robert Švarc, „Entartete Kunst“. Zvrhlé umenie
november 21-én 18:00-kor
(a fotó szerzője: Terezie Foldynová)
Az esemény a Fond na podporu umenia pénzügyi támogatásával valósul meg.
Ingyenes belépés

Előadás a történelem legkiterjedtebb, legdrasztikusabb és legszisztematikusabb ideológiai művészeti cenzúrájáról. A náci Németországban az avantgárd művészetet nemcsak cenzúrázták, hanem egyúttal meg is semmisítették, és svájci aukciókon el is adták.

Milyen ideológiai és kommunikációs technikákkal stigmatizálták az „elfajzott” művészetet, az „elfajzott” zenét, az „elfajzott” filmet, és miért került egyáltalán konfliktusba az avantgárd a náci propagandával? A helyzet gyakran bonyolultabb volt, mint első pillantásra tűnhet. A jazz ellenzői például nemcsak a nácik voltak, hanem a Frankfurti Iskola kritikai elméletének korai képviselői is, mindenekelőtt Adorno.

Az expresszionizmust, amelyet maga a vezér „metaforájával” a „szín és a faktúra túlzásaként” stigmatizált, a dadaista tábor ortodox marxistái is támadták, és „polgári művészetnek” nyilvánították. Milyen volt a másik oldalon az árja művészet – a „tiszta” germánok befogadására alkalmas művészet?

Tudjuk-e egyáltalán, hogy történelmi összefüggésben az első művészcsoport, amely manifesztumával programatikusan kiállt a németországi művészek mellett, az egyiptomi szürrealista Art et Liberté csoport volt? Kairó, ahol Marinetti „futurista-militáns” zsargonjával az egyiptomi művészek ellenállásába ütközött, abban az időben menedékül szolgált a számos emigránsnak, akiket a fasiszta Európa kivetett magából.

Milyen sors várt azokra az európai emigránsokra – művészekre, tudósokra, értelmiségiekre –, akiknek el kellett hagyniuk Európát? Mit jelentenek ezek a fogalmak – migránsok, emigránsok, exilánsok –, hogyan bánunk velük ma, és hogyan érzékelték őket a korabeli avantgárd művészek? Mi a helyzet ma Németországban az „Entartete Kunst“ fogalmával?

Robo Švarc (1983, Bratislava)
Festő, grafikus, performer és teoretikus. A Kunstakademie Düsseldorf (Andreas Schulze Klasse) végzettje. 2009 óta a magyar–német művésszel, Arpad Dobribannal működik együtt, aki „Umenie varenia – kultúra jedenia“ koncepciójában az osztrák filmes, teoretikus és gasztronómus Peter Kubelka tapasztalatait dolgozza fel. 2014 óta Švarc a német akcionistával, Johaness Stüttgennel is együttműködik. Jelenleg Joseph Beuys szociális plasztikájának koncepciójáról szóló elméleti tanulmányán dolgozik. Liptovský Mikulášban, Düsseldorfban, Bratislavában és Galantában él és dolgozik.

Facebook